Egy 1,25”-os Castell UHC szûrõrõl szerzett tapasztalataim

 Hosszas fontolgatás után, úgy döntöttem, hogy ezt a szûrõt vásárolom meg, hiszen igencsak kíváncsivá tett, hogy 36 euróért mit tartogathat számomra ez a kis jószág.

   Elsõ pillantásra, jó masszívnak tûnõ foglalatban lelte helyét az igencsak becses optika. Viszont ami nem tetszett (ez csak saját, személyreszabott probléma), hogy a rögzítõgyûrûn nincsenek rovatok, azaz nem tudom kicsavarni, ha tisztításról esne szó. Hiszen jobb szeretem ha a korongot kivéve lemosom a szûrõt és nem törölgetem.

   A kis karton doboz tartalmazza a szûrõt, és egy kis kendõt amellyel tisztíthatom majd... Igen, hisz tisztítani is kell majd, hiszen az eredmrények nagyon meglepõek lettek:

   Használt mûszer 114/900 Celestron Newton, Barium 20mm, Goldline 9mm, 25mm Silver plössl és 40mm-es GSO Plössl okulárokkal.

   Helyszín: Sepsiszentgyörgy központja, 6-os HMG-val a zenitben.

Legelõre szabad szemmel próbálkoztam, a szûrõt a szemem elé tartva az NGC7000-et vettem célba. A szûrõben látható volt, az elhalványított Tejút sávjában derengõ ködösség. Alakja nem volt határozott, viszont sejtelmes fénylése beigazolta, hogy szabad szemmel is látható ezzel a szûrõvel.

   Következõ célpont az M27. 20mm-es bariummal észlelve csodás látvány, fényszennyezett ég alatt, 11cm-es nyílással is derengnek a köd “fülei”, viszont a központi oszlop csodásan látszik. EL-sal kivehetõ az átlósan húzódó szerkezet. 9mm-es Goldline okulárral már kivehetõek némi árnyalatok, határozottan látszik, hogy a központi oszlop inhomogén. A szûrõt kivéve a háttér fényes, összemossa a perifériát, az oszlopban észlelhetõ inhomogenitások is eltûnnek.

   Az M17 látványa igen gyönyörû, számomra inkább hasonlít hattyúra mint omegára. 20mm-es bariummal, 45X-ös nagyítás mellett pompásan látszik a K-Ny irányban elnyúlt sáv, ezen 1/3-ad úton dél irányában látszik a hattyú feje.

Fõképpen a déli részen látszanak inhomogenitások, sötét beharapások. Az északi részen a köd halványabb, mintha egy haló lenne a fényes sáv körül. Ez a rész teljesen eltûnik a szûrõ használata nélkül. OIII szûrõ esetében ez a régió nem ennyire határozott, viszont e szûrõvel jól látható a köd DNy-i részébe ágyazott csillaghalmaz is. Alapvetõ különbség, amit ez a szûrõ is igazol, hogy az OIII míg jobban emeli a kontrasztot és jobban kiemeli az árnyékokat, az UHC-vel sokkal több és halványabb ködös mezõ is látható.

   Az M8 és az M20 is igen szép, habár az utóbbira a fényszennyezés jobban kihatott az alacsonyabb felületi fényessége miatt. Az M8-as két részre tagolható szerkezetet mutat, a beleágyazott csillaghalmazzal. A két görbült fényes terület között egy keskeny sötét sáv húzódik. Szûrõ használata nélkül csak enyhe derengés látható a fényesebb csillagok körül. Õszintén, nem hittem volna,hogy az ég aljához közel helyezkedõ és pont a nátriumgõz lámpáktól fénylõ területre esõ emissziós köd ilyen szépen fog látszani. Talán ez volt az egyik legmeggyõzõbb látvány, ami a szûrõ minõségét illeti.

   Utolsó, egyben a legkeményebb dió a Cirrus köd és ennek az NGC6960 régiója volt. Ráirányítottam a csövet az 52 Cyg. csillagára, 40mm-es plössl-el, szabad szemmel nem látszott semmi. A szûrõt becsavarva a háttér lesötétedett, és igen halványan viszont határozottan látszott a halvány fátyol. A Cirrus köd határozottan látszott, egyes részein fényesebb régiókkal és inhomogenitásokkal.

Konklúzió: 36 euróért szerintem remek választás ez a szûrõ. Az üveg minõsége is nagyon jó, nem rontja a képet még 200X-os nagyítás fölött sem. Próbaként célba vettem a Jupitert, aztán a γ Aqr. csillagát, mindkét égitest látványa az üveg igen jó minõségét igazolta.

   A tapasztalat azt is mutatja viszont, hogy a 11 centis nyílás kb. a minimum egy ilyen szûrõ használatánál, hisz normális, hogy az összfényesség is csökken, csillagokat, ködöket is beleértve (persze ez függ a köd fényességétõl!). De ez minden hasonló szûrõ esetében így van.

Tiszta egeket!

Nagy István