Egy
1,25”-os Castell UHC szűrőről szerzett tapasztalataim
Hosszas
fontolgatás után, úgy döntöttem, hogy ezt a szűrőt vásárolom meg, hiszen
igencsak kíváncsivá tett, hogy 36 euróért mit tartogathat számomra ez
a kis jószág.
Első pillantásra, jó masszívnak tűnő foglalatban
lelte helyét az igencsak becses optika. Viszont ami nem tetszett (ez
csak saját, személyreszabott probléma), hogy a rögzítőgyűrűn nincsenek
rovatok, azaz nem tudom kicsavarni, ha tisztításról esne szó. Hiszen
jobb szeretem ha a korongot kivéve lemosom a szűrőt és nem törölgetem.
A kis karton doboz tartalmazza a szűrőt, és
egy kis kendőt amellyel tisztíthatom majd... Igen, hisz tisztítani is
kell majd, hiszen az eredmrények nagyon meglepőek lettek:
Használt műszer 114/900
Celestron Newton, Barium 20mm, Goldline 9mm, 25mm Silver plössl és 40mm-es
GSO Plössl okulárokkal.
Helyszín:
Sepsiszentgyörgy központja, 6-os HMG-val a zenitben.
Legelőre
szabad szemmel próbálkoztam, a szűrőt a szemem elé tartva az
NGC7000-et vettem célba. A szűrőben látható volt, az
elhalványított Tejút sávjában derengő ködösség. Alakja nem volt határozott,
viszont sejtelmes fénylése beigazolta, hogy szabad szemmel is látható
ezzel a szűrővel.
Következő
célpont az M27. 20mm-es bariummal észlelve
csodás látvány, fényszennyezett ég alatt, 11cm-es nyílással is derengnek
a köd “fülei”, viszont a központi oszlop csodásan látszik. EL-sal kivehető
az átlósan húzódó szerkezet. 9mm-es Goldline okulárral már kivehetőek némi árnyalatok, határozottan
látszik, hogy a központi oszlop inhomogén. A szűrőt kivéve a
háttér fényes, összemossa a perifériát, az
oszlopban észlelhető inhomogenitások is eltűnnek.
Az M17 látványa igen gyönyörű, számomra inkább hasonlít hattyúra mint
omegára. 20mm-es bariummal, 45X-ös nagyítás
mellett pompásan látszik a K-Ny irányban elnyúlt sáv, ezen 1/3-ad úton
dél irányában látszik a hattyú feje.
Főképpen a déli részen látszanak
inhomogenitások, sötét beharapások.
Az északi részen a köd halványabb, mintha egy haló lenne a
fényes sáv körül. Ez a rész teljesen eltűnik a szűrő
használata nélkül. OIII szűrő esetében ez a régió nem ennyire
határozott, viszont e szűrővel jól látható a köd DNy-i részébe ágyazott
csillaghalmaz is. Alapvető különbség, amit ez a szűrő is igazol, hogy
az OIII míg jobban emeli a kontrasztot és jobban kiemeli az
árnyékokat, az UHC-vel sokkal több és halványabb ködös mező is látható.
Az
M8 és az M20 is igen szép, habár az utóbbira
a fényszennyezés jobban kihatott az alacsonyabb felületi fényessége
miatt. Az M8-as két részre tagolható szerkezetet mutat, a beleágyazott
csillaghalmazzal. A két görbült fényes terület között
egy keskeny sötét sáv húzódik. Szűrő használata
nélkül csak enyhe derengés látható a fényesebb csillagok körül.
Őszintén, nem hittem volna,hogy az ég aljához
közel helyezkedő és pont a nátriumgőz lámpáktól fénylő területre eső
emissziós köd ilyen szépen fog látszani. Talán ez volt az
egyik legmeggyőzőbb látvány, ami a szűrő minőségét illeti.
Utolsó,
egyben a legkeményebb dió a Cirrus köd és ennek az NGC6960 régiója volt. Ráirányítottam a csövet az 52 Cyg. csillagára, 40mm-es plössl-el,
szabad szemmel nem látszott semmi. A szűrőt becsavarva
a háttér lesötétedett, és igen halványan viszont határozottan látszott
a halvány fátyol. A Cirrus köd határozottan
látszott, egyes részein fényesebb régiókkal és inhomogenitásokkal.

Konklúzió: 36 euróért szerintem remek választás
ez a szűrő. Az
üveg minősége is nagyon jó, nem rontja a képet még 200X-os nagyítás
fölött sem. Próbaként célba vettem a Jupitert, aztán a γ Aqr. csillagát,
mindkét égitest látványa az üveg igen jó minőségét igazolta.
A
tapasztalat azt is mutatja viszont, hogy a
11 centis nyílás kb. a minimum egy ilyen szűrő
használatánál, hisz normális, hogy az összfényesség is csökken, csillagokat,
ködöket is beleértve (persze ez függ a köd fényességétől!). De ez minden
hasonló szűrő esetében így van.
Tiszta egeket!
Nagy István
|